Életem nagyrészét elpazaroltam számítógépezéssel, és még mindig nem tudom letenni, ama
Szóval ti is kérdezhettek akármit, de én is kérdeznék, vagy segítséget kérnék, hogy mit lehet ezzel kezdeni.
26 vagyok. Otthon lakom, készülök újra egyetemre. Járok magántanárokhoz, hogy matekból felkészüljek, meg nyelvet tanuljak.
De elképesztően gyenge az agyam ritalinon is. 12 évesen lett egy ps2őm, függőség meg is lett. Gimnáziumra már egész napok játékkal mentek el. Igazából azóta se nagyon változott ez. 7 8 órákat görgetem a telefonom, nézem a tvt, hearthstoneozom (legalább már nem warthunder meg hoi4 vagy lol) .
Rengeteg érdekes jó dolgot szeretnék csinálni, a tanulás is már érdekel, de nem tudom rávenni magam. Ezalatt az időszak alatt, szerintem többet néztem a képernyőt, mint nem, az elmúlt 10 évben, az alvást ha nem vesszük bele.
Hiába akarok vagy állok neki olvasni, vagy indítom úgy a napomat, hogy szobámban hagyom a telefonom, és viszem a könyvemet, meg füzeteket hogy na tanuljunk, tök jól megy, és már ez a munka egyáltalán nem váltja ki belőlem hogy mindjárt szétbasz az ideg meg letépem az arcom, hanem tudom csinálni. Ok, na de meddig csináljam? Ha csinálom is két órát, tényleg ezt kéne egész nap csinálnom (igen, és jó is lenne ha csinálnám) de valahogy nem tudom. 2 3 hónapja szedem a ritalint, és nem haladok sokkal jobban. Szerintem naponta ezalatt az időszak alatt átlagosan 5 percet töltöttem tanulással, és mondjuk még ennyit olvasással. Ezzel szemben ott a sok óra TV meg számítógép és képernyő.
Napi szinten.
Talán ebben az is benne van, hogy soha életemben nem volt rám kíváncsi senki, így ilyen platformokon tudom kiélni a szociális igényeimet, hogy interakcióba kerülök emberekkel.
Kutyámmal se foglalkozom eleget, nem edzek nem csinálom a hobbim se amióta abbahagytam az eredmények instára posztolását. Mielőtt hazaköltöztem nagyon konzisztensen jártam edzeni már 2,5 éve, de volt tavaly hamarosan ilyenkor karácsonyi szünet, meg aztán le is betegedtem, és sose tudtam újra összeszedni az elszántságomat hogy újra felépítsem az állóképességemet ami elveszett. Minek? Sose jutok el feketeövig, vagy egy olyan szintre hogy legyen értelme megpróbálnom versenyezni. Most itthon kondizgatni próbálok, de hiába kéne csak mindig egy 10 20 percre odamennem a súlyzókhoz, hogy megterheljek egy izomcsoportot, nem tudom rávenni magam.
Nem bírok egyszerűen szabadulni a technológiától, és tönkreteszi az életem. Viszont nem is merem megkérni a szüleimet, hogy vegyék el a készülékeimet és zárják el. A függőség és megalázás nem engedi. Meg gyenge vagyok.
Fekvéssel, és számítógépekkel pazarlom el az életemet. Katonaságra vágyom, ahol megmondják azt is, hogy mikor szarhatok, de betegség miatt nekem ez nem lehetséges út
Elképesztően sol szabadidőm van, amit annyi jó dologgal tölthetnék. De egyszerűen nem bírok a képernyő mögül felkelni.
Nagyon hiányzik az általános iskola amikor még gombos telefonok voltak, de azom se lehetett.