Mi az a leghasznosabb dolog, amit a terápiádban tanultál?

Nekem a következő gondolatok, tanulságok változtatták meg már most jelentősen az életem:

“Reálisabb az, amit a barátaid és a választott közeged gondol rólad, mint az, amit a származási családod.” Ezt nagyon nehéz megérteni és elfogadni, mert sokáig érzi úgy az ember, hogy a családja ismeri a világon a legjobban őt, velük töltötte a legtöbb időt, ezért a család visszaigazolásai a legérvényesebbek, pedig ez nem igaz. Az ember saját, választott közegei sokkal reálisabb képet adnak arról, hogy kik is vagyunk valójában.

“Minden érzés teljesen oké, bármit lehet érezni, nem az érzéseink, hanem a tetteink határoznak meg minket.” Ez a gondolat különösen azoknak lehet hasznos, akik rendesen tudnak pörögni és szorongani azon, hogy éppen valami olyat éreztek, ami tabunak számít, amitől bűntudatuk lehet és minél hamarabb meg akarnak szabadulni az adott érzéstől. Nem az érzéseink minősítenek minket, hanem a tetteink.

“Az elég jó is jó.” A mindent vagy semmit mentalitás nagy kedvelőinek, akik úgy állnak mondjuk egy életmódváltáshoz, hogy csalónapot kell tartaniuk, mert ha megesznek egy csokit, akkor már dőlt is a diéta aznapra, ezért kell egy bűnözőnap, mert gyorskaját vagy comfortfoodot enni már önmagában bűn vagy csalás ugye. Egy fenét, először próbálj meg egy picivel többet sétálni és egy picivel több zöldséget, gyümölcsöt is enni és megismerni a tested valódi igényeit és jelzéseit, ha újra képes leszel kapcsolódni a testedhez, akkor lépsz rá az egészség útjára. Az elég jó döntések is jó döntések, nincs szükségünk a tökéletességre.

“Teljesen oké elmenni vagy nem elmenni is egy olyan helyre, amitől félünk (lehet ez szituáció is, vagy kihívás, élethelyzet), egyetlen dolog nem oké, ha amiatt nem vállalunk be valamit, mert félünk attól, hogy mások majd ott mit gondolnak rólunk.”

“A szüleid azt tudták adni neked, ami náluk volt. Akkor, abban a helyzetben számukra ezek voltak a legjobb döntések, amiket hozni tudtak. Ők is egy rakat nagy csomaggal érkeztek az ő szüleiktől, de nem volt lehetőségük, képességük egy terápiában feldolgozni ezeket. Valószínűleg soha nem fognak bocsánatot kérni tőled.” A szüleinket, a családunkat nem fogjuk tudni soha megváltozni, csak magunkat. Nekünk kell képessé válnunk arra, hogy feldolgozzuk a tőlük hozott csomagot, hogy a mi gyerekünknek ezt már ne kelljen.